Modafinil – [N06BA]
A modafinil egy új ébrenlét elősegítő szer, amely kémiailag és hatástanilag különböző a klasszikus pszichostimulánsoktól.
Magyarországon 2006 és 2010 között volt forgalomban, VIGIL 100 mg tabletta néven. Romániában 100 mg-os kiszerelésben, ASPENDOS néven jelenleg is elérhető narkolepszia kezelésére.
Hatásmechanizmus
A modafinil egy nem-amfetamin szerkezetű stimuláns, amely elősegíti az ébrenlétet, súlyos mellékhatások nélkül. Hatásmechanizmusa nem ismert, feltételezhetőleg szelektíven az éberségért felelős központokon hat. Központi idegrendszeri α1-R agonista, növeli a glutamát, ellenben csökkenti a GABA hatását az agy adott területein. Dopaminerg hatással is rendelkezik, de a dopamin antagonisták nem szüntették meg a modafinil éberségre gyakorolt hatását.
Abúzus
A modafinil alacsony abúzuspotenciállal rendelkezik, krónikus kezelés megszakítása nem okoz elvonási tüneteket. A kezelés alatt az alvás megvonás nem jár későbbi alvásnövekedéssel.
Klinikai felhasználás
- narkolepszia
- ADHD
- depresszió
- izomsorvadás
- koponyasérülés
- sclerosis multiplex
- Parkinson-kór
Farmakokinetika
A modafinil racemát vegyület, a két enantiomer viselkedésre gyakorolt hatása megközelítőleg egyenértékű egerekben, de különböző farmakokinetikai paraméterekkel rendelkeznek. Az R-enantiomer (armodafinil) magasabb plazmakoncentrációt ér el az adagolást követően 6-14 óra között, mint a racém vegyület.
Kutatások
Klinikai körülmények között a modafinil számos előnyt mutatott az amfetaminokkal szemben neurológiai és pszichiátriai betegségekben egyaránt, amely a kedvezőbb mellékhatás profilnak és az alacsony abúzus potenciálnak tulajdonítható. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a modafinil javítja a kognitív funkciókat, ezen belül különösen a munkamemóriát és az epizodikus memóriát. Az állatkísérletek és a képalkotó eljárások eredményei humán kísérletekben arra utalnak, hogy mindez a modafinil frontális lebenyre kifejtett hatásaival áll összefüggésben. A kognitív diszfunkciók és az ehhez kapcsolódó idegi tevékenységek helyreállítása lehet az alapja a szer klinikai hatásosságának egyes pszichiátriai betegségekben. Új hatóanyagként hosszú út áll még a további klinikai felhasználási területek kibővítése előtt, amelyhez elengedhetetlen a pontosabb hatásmechanizmusok ismerete humán vizsgálatokban is.